Jelen cikkemben Ady Endre két, kevéssé ismert írására szeretném felhívni a japán kultúra iránt érdeklődő olvasók figyelmét. A 19-20.század fordulóján rohamtempóban modernizálódó Japán egyre dinamikusabban kezdett bekapcsolódni a nyugati világ …
Mesterek 3.: Thury György
A szamuráj vagy az európai kardvívó győzne egy párviadalban? Fiatal harcosok gyakran teszik fel a kérdést Szabolcsnak, amire ő mindig ugyanazt a választ adja: harcban csiszolt technika a világ bármely …
Égi kardok – meteorit katanák
Az emberiség a kovácsolás technikájával már a vaskor beköszönte előtt megismerkedett. A korai vaseszközökhöz az égből aláhullott vasmeteoritok – tudományos nevén szideritek- szolgáltattak alapanyagot. A méretes tömbökre többnyire véletlenül bukkantak …
Könyvajánló: Sensei (David Charney)
A Sensei a 12. század második felében, két meghatározó család, a Tairák és a Minamotók folyamatos küzdelmétől felkavart Japánban játszódik. A szerző egy fiatalember személyes történetén, életének buktatóin és sorsfordulóin keresztül vezet el minket a történet végkifejletéig, bemutatva a regény indulásakor még kiforratlan személyiségét, majd fokozatos átalakulását, az utat, …
A japán Mikulás története
Szent Miklós alakjával a japánok már a 16.századi keresztény portugál hittérítők kapcsán megismerkedtek, ám ez a jóságos, gyerekeket megajándékozó figura az ő kultúrájukban sem volt ismeretlen. I. sz. 900 körül …
Mesterek 2.: Itó Ittószai Kagehisza
A képen látható úr 16. századi dódzsó-marketing stratégiája nem biztos, hogy napjainkban is megállná a helyét. Visszavonulása előtt Itó Ittószai Kagehisza két leghaladóbb tanítványának, Zenkinek és Tenzennek felajánlotta, hogy kardvívó …
Mesterek 1.: Cukahara Bokuden
Cukarahara Bokuden a leghíresebb japán kardvívók egyike, a XVI sz. kardforgató zsenije. 50-es évei felé már olyan tapasztalatra, tudásra tett szert, hogy a kihívásokat igyekezett elkerülni. A képen éppen “tanítást …
Női harcosok a japán történelemben
Bevezetés A női harcosok és a róluk szóló történetek a japán köztudatban a mai napig élénken élnek, ám Európában kevéssé ismert a létezésük. Köszönhető ez annak, hogy a 19.század második …
A szamurájok 700 éve
A szamurájokkal foglalkozók óhatatlanul belefutnak a busi szóba, ami röviden harcost jelent. Ugyanazt szót, amit a szamurájra is használunk. A két szó kapcsolata ennél kicsit bonyolultabb, de a különbségtételre e …
Milyen fegyvereket használunk a katoriban?
A katori bugei júhappan, azaz az összes akkori (15. századi) létező harcművészeti ágat magában foglaló rendszer volt. A fegyveres irányzatokon kívül pusztakezes harcművészetet, jóslást, páncélban úszást, stb. sajátítottak el a …