Gentlemen (nem Guy Ritchie módra). Párbajkultúra Magyarországon 1867-1945
A párbajozás igen hosszú történetre tekint vissza. A középkorban istenítéletként használták, a török időkben a vitézség megmérettetése volt a cél, … tovább
A párbajozás igen hosszú történetre tekint vissza. A középkorban istenítéletként használták, a török időkben a vitézség megmérettetése volt a cél, … tovább
LESZÁRMAZOTTAI-E AZ EMISIK ÉS AZ AINUK A SZKÍTÁKNAK ÉS A BALKÁRIAIAKNAK? címmel írt tanulmányt mesterünk, Tetsutaka Sugawara szenszei. Szenszei a … tovább
Jelen cikkemben Ady Endre két, kevéssé ismert írására szeretném felhívni a japán kultúra iránt érdeklődő olvasók figyelmét. A 19-20.század fordulóján … tovább
A szamuráj vagy az európai kardvívó győzne egy párviadalban? Fiatal harcosok gyakran teszik fel a kérdést Szabolcsnak, amire ő mindig … tovább
Az emberiség a kovácsolás technikájával már a vaskor beköszönte előtt megismerkedett. A korai vaseszközökhöz az égből aláhullott vasmeteoritok – tudományos … tovább
A Sensei a 12. század második felében, két meghatározó család, a Tairák és a Minamotók folyamatos küzdelmétől felkavart Japánban játszódik. A szerző egy fiatalember személyes történetén, életének buktatóin és sorsfordulóin keresztül … tovább
Szent Miklós alakjával a japánok már a 16.századi keresztény portugál hittérítők kapcsán megismerkedtek, ám ez a jóságos, gyerekeket megajándékozó figura … tovább
A képen látható úr 16. századi dódzsó-marketing stratégiája nem biztos, hogy napjainkban is megállná a helyét. Visszavonulása előtt Itó Ittószai … tovább
Cukarahara Bokuden a leghíresebb japán kardvívók egyike, a XVI sz. kardforgató zsenije. 50-es évei felé már olyan tapasztalatra, tudásra tett … tovább
Bevezetés A női harcosok és a róluk szóló történetek a japán köztudatban a mai napig élénken élnek, ám Európában kevéssé … tovább