Bar minden út ide vezet, valahogy eddig elkerultem. Holott történészkent (történész végzettséggel
) és harcmuveszkent is mindig kiemelten foglalkoztatott Róma történelme, hadviselése. A legiok mukodtetesét, a legionariusok kiképzéset és harcra neveléset is lenyűgöző teljesítménynek tartom, de az inkabb a nagyívű 兵法 stratégia tematikajaba illeszkedik.
A katori valahol a gladiátorok útja. A harcosoké, akik különféle fegyverekkel parbajokban állnak helyt. A gladiátor általában nem tudta, ki lesz az ellenfele, és az milyen fegyverrel harcol. Hátborzongató.
Más korban élünk, és ez nagyon nem baj. Ám ha minden brutalitást és egyuttal romantikát lebontunk a gladiátor-hadviselesrol, egy dolog marad, ami előtt harcmuvesz gyakorlokkent mindig hajtsunk fejet: a letisztult tudatallapot, amelynek megvalósítása nélkül esély sem volt arra, hogy te vonulj vissza épen.
Ma én ezt a tiszteletet élőben is leróttam. 
