Mesterek 3.: Thury György

A szamuráj vagy az európai kardvívó győzne egy párviadalban? Fiatal harcosok gyakran teszik fel a kérdést Szabolcsnak, amire ő mindig ugyanazt a választ adja: harcban csiszolt technika a világ bármely pontján megállja a helyét. Most ismerjünk meg egy magyar vitézt, aki szamurájként is biztosan nagy hírnévre tett volna szert.

Thury György nemesi, az uralkodót harccal szolgáló családba született a 16. században, ezért nem meglepő, hogy ő maga is harcos lett, és többször várkapitányként is szolgált (Léva, Várpalota, Kanizsa). Ám annál megdöbbentőbb, hogy főúri unalmában a párbajozásnak hódolt. Az egy dolog, hogy I. Miksa királlyá koronázásakor (1563) „hazai pályán” ő volt a lovagi viadal hőse, de előszeretettel fogadott el kihívásokat török harcosoktól is, akikből a kortársak tanúbizonysága szerint 600-at küldött a másvilágra. E szám, valljuk meg, nem csekély, hiszen ilyen párbajból a mi Muszasink is „csak” 60-at abszolvált. Híre messzire jutott, egy humanista történetíró szerint egy hatalmas török is csak azért jött Magyarországra, hogy Thuryval megvívhasson. Mivel azonban Thury legyőzője nem párbajaiból ismert, e török óriásnak visszajegyet minden bizonnyal már nem kellett váltania… Thury halála sokkal inkább politikai játszma következménye: szegényes juttatásait portyázásokkal pótolta ki. Az egyik kalandozása során a törökök lépre csalták, és katonáival együtt lemészárolták.