A kumijó (magyarul ejtsd kumidzsó) érdekes részét képezi a Sugawara-katorinak. Tudható, hogy ez a fegyvernem (rövid bot) klasszikus értelemben nem eleme a katori repertoárjának, ugyanis e rendszert Sugawara sensei alkotta meg, és tette ismertté a világon.
Mi is a kumijó?
Látnunk kell, hogy a katori fegyverhasználati fejlődésének íve szépen illeszkedik a történelmi változások vonalára, azon belül ahhoz a jelenséghez, hogy a szamurájok praktikusan melyik fegyver használatát részesítették előnyben. A katori fegyverei kezdetben a hosszú fegyverek voltak (naginata, yari), csak a 17. századtól, a béke beköszöntével kerültek az arzenálba a rövid fegyverek. Napjainkra a fegyvernemek tanulási sorrendje átalakult, a szamurájok által harci környezetben, kiemelt fontossággal bíró fegyverek tanulása hátrébb szorult, köszönhetően annak a ténynek, hogy használatuk sikerét kevésbé a hatékonyságukban, sokkal inkább a fegyver mögé rendezett testhasználat kifinomult voltában mérjük. Röviden, könnyebb harctéren sikert elérni egy naginatával, még ha testhasználatunk nem is elég kidolgozott annak forgatásához. A gyakorlási ív meghatározója az a tény lett, hogy adott fegyvernem tanulásába mikor érdemes belefogni a testtudatosság érettségét figyelembe véve.
A rövid bot (jó) klasszikus értelemben sosem volt szamuráj fegyver. Holott, értve a katori fegyverfejlődési esszenciáját, ezt jómagam hiánynak érzem – de például egyáltalán nem érzek így az egyáltalán nem egyszerű kusarigama kapcsán. A jó forgatásában való potenciált jól mutatja, hogy a hagyomány szerint Musashi sok tucat fegyveres küzdelme során mindössze egyet veszített, mégpedig a jót kifejlesztő Gonnosuke ellen.
A 128 cm-es rövid bot hatékony fegyver. Rövidsége miatt gyorsan forgatható, bot volta miatt szimmetrikusan, mindkét oldalán és oldalon használható, ütni-szúrni vele egyaránt hatékonyan lehet. Nem véletlenül vált az aikidó alapító Ósensei egyik kedvencévé. Ha megnézzük Ueshiba zseniális mozgását a jóval, láthatjuk a rövid botos fegyvernem hatékonyságát, egyúttal összetettségét.
A videó láttán már érthető, miért emelte Saitó Morihiro sensei az aikidó curriculumba, és vált több (pl. a Kobayashi Yasuo-féle) aikidó iskolai tananyag részévé. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de véleményem szerint mind Saitó, mind az őt követők rövid bot értelmezésében valami félrecsúszott, és a jó gyakorlása, amely az aikidó bizonyos deficitjeit lett volna hivatott felszámolni, a fegyverhasználat megértésének hiányában formális maradt. Ezt felismerve hozta létre Sugawara sensei saját kumijóját, amely nem Ósensei leképezhetetlen jó-használatán, hanem egyfelől a katori 600 éves hagyományán, másfelől saját, több évtizedes fegyveres gyakorlatozásán és tehetségén alapult.
A Sugawara-kumijó rendszere
Sensei kumijó rendszere komplex szisztéma. Alapvetően nyolc formagyakorlatot tartalmaz kard vs. jó felállásban. A nyolcból négy omote forma páncélzatot viselő ellenfél ellen való, négy pedig gogjó forma, amely a belharcra készít fel. Ha ezeken átmentünk, mind a 8 formának van ún. henka wazája, azaz olyan variációja, amelyben valamelyik oldal a formában több helyen eltér a megszokottól (pl. fej helyett lábra támad, vagy közbeszúr adott helyen), így reagáltatva az ellenfelet. A kumijó henkákat követi a jóai, amely öt darab jó vs. jó harci katát tartalmaz, végtelen gyorsaságot és érzékenységet várva el gyakorlóitól.
Az említett koncepciókon túl ismérve a Sugawara-kumijó-nak, hogy a bot használata magában foglalja a katori egyes fegyvernemeinek karaktereit, így a hosszú bot, a naginata, a yari, sőt a rövid fegyverek stílusjegyeit is.
Miért hasznos aikidósoknak a kumijó?
A Keiko Aikidónak korábban nem volt része a fegyver, hiszen – gondoltuk – aki fegyverezni is akar, jöhet katorizni. De beláttuk, hogy a katori (is) teljes embert kíván, és nem mindenkinek van lehetősége a kettő rendszert együtt űzni. Így jött a képbe a lényegesen kevesebb formát kínáló kumijó, amely által a katori esszenciája éppúgy elsajátítható.
A fegyveres gyakorlás nagyon hasznos azon harcművészeknek (így az aikdósoknak), akiknek rendszerében nincs küzdelem. Egyrészt mert fegyverrel való szembenállás élesíti a harci tudatunkat, másrészt olyan lábmunkát követel, amely a pusztakezes rövid formagyakorlataiban nincs meg. Az pedig már csak egy Keiko extra, hogy aikidósaink nem kevés olyan aikidóssal fegyverezhetnek, akik maguk is több éve katoriznak, így igen haladó aspektusát tapasztalják a fegyverkezelésnek.
Miért érdemes katorisként kumijót tanulni?
A katori rendszer egészét látva egy katoris számára a kumijó tanulása a bó és a gogyó/naginata között a legcélravezetőbb. Az omotén és a hosszú boton átrágva magát a gyakorló már képes kötöttségek mentén gyorsabban dolgozni, erős védéseket és támadásokat kivitelezni, de még nem szabad a fegyverkezelése. A kumijó felruházza azzal a képességgel, hogy sokszínűen gondoljon egy adott fegyverre, fürgén, könnyed lábmunkával mozogjon, és az omote/gogyó distinkciót viszonylag gyorsan megértse, megtapasztalja. Egyúttal a rövid bot használatán keresztül, proaktívan, ismeretet szerez sok katoris fegyvernem használatáról.
Összefoglalóként álljon itt Sugawara sensei videója, amelyen a 8 alap kumijó technikát, 4 alkalmazást és az 5 jóait is megnézhetitek.
Jó gyakorlást!