Aikidó Másképp. Miért is?

In Ajánló, Általános by Somogyvári Szabolcs

A nyár közepén hoztuk tető alá az első Aikidó Másképp szemináriumot. Az esemény apropóját Dani népszerű blog bejegyzése adta, amely az aikidó működőképességéről szólt, és meglepő aktivitást váltott ki. Ezt követően verbuválódott egy szemináriumra a négy fős csapat, Kati Dániel, Karászi Sándor, Szeltner Zsolt és jómagam, akik régóta gyakorolják az aikidót – másképp.

Miben volt másképp?

Alap, hogy a négy oktató igyekszik az aikidó kihívásaihoz, kérdéseihez egyfajta bátorsággal közelíteni. Ez számomra azt jelenti, hogy a válaszokat nem a sematikus aikidó rendszeren belül, sokkal inkább abból kizoomolva keresik. Ez természetszerűleg jár együtt azzal, hogy olyan oktatókhoz fordulnak/fordultak iránymutatásért, akik maguk is az aikidó mainstreamen kívül állnak. Ezeket a szemléleteket igyekeztek megmutatni a résztvevőknek.

Jómagam a rugalmasságot első helyre teszem az aiki szemléletemben. A fogalom azonban messze túlmutat egyfajta testi „gördülékenységen”, sokkal inkább az elmében gyökerezik, és abban a képességben kell hogy testet öltsön, hogy az ember nap mint nap képes újszerűen rátekinteni (aikidó esetében pl.) a technikákra. A megszokott-tól eltérő új idegpályákat stimulál, új gondolatokat ébreszt, amely gondolatok másképp hatnak a testre, mint addig tették. Ilyen értelemben a megszokott a régi, az elavult, a merev. Az új a friss, a motiváló, a rugalmas, a meglepő. Az aikidónak ilyennek kell lennie, ilyenné kell válnia. Ezt a gondolatot volt hivatott képviselni az Aikidó Másképp szeminárium négy oktatója.

Remekül éreztem magam. Kiemelném a csapat, a gyakorlók nyitottságát, pozitív hozzáállását. Ennek is köszönhető, hogy tervezzük a folytatást. Sok új ötlettel kiegészítve…

A kiváló fotókat Halász Bencének köszönhetjük.

       

Végül hadd közöljek egy rövidebb és egy hosszabb visszajelzést:

“Nagyon izgalmas kihívás volt ismeretlenekkel együtt gyakorolni és tanulni új és már ismert technikákat. Mindvégig lelkes és kíváncsi tudtam maradni, szinte alig fáradtam el, jó móka volt és maradandó élmény. Örülnék ha lenne folytatása ennek a kezdeményezésnek, hogy a most megismert új szemlélettel és technikákkal időnként újra és újra találkozzunk és tudjuk gyakorolni, ha másért nem, akkor azért, hogy egy kicsit kizökkentsen a komfortzónámból és elgondolkoztasson, kihívást adjon és lehetőséget adjon fejlődésre.”
Kovács Gábor

 

“49 évesen kezdtem az aikidót, így számos kétely van bennem. Ezért örültem meg ennek a lehetőségnek… Négy mester szemléletébe kaptam bebocsájtást.
Zsolt nyitása tökéletesen alakult. Megmutatta, hogy a beazonosított technikák miként lehetnek még inkább a sajátjaim. Hogyan működhetnek igazán anélkül is, hogy függenék az előírt ukemunkától. Zsolt tanítása nem igényli a megtervezettséget. Helyes elsajátítása esetén a hangsúly tulajdonképpen a torin van, és ez nagyon tetszett. Remélem számos alkalmam lesz még tanulni tőle.
Sándor mester háromdimenziós mozgása egészen elképesztő, főleg azért, mert ő nem tér ki a támadás vonalából, hanem kitérít. Nagyon kell érezni a saját egyensúlyod és erővonalaid ahhoz, hogy sikerüljön megérteni. Viszont tapasztaltam, hogy mennyire felemelő lehet, ha az ember tudja alkalmazni úgy, hogy a különböző irányokba mozgó energiák egyszerre induljanak és érkezzenek meg.
Dániel tanításának azért vagyok hálás, mert megvilágította azokat a fogalmakat, amikről rendszeresen hallani az aikidó kapcsán, viszont az őket fedő valóságról alig. Ezek azok a misztikusnak szánt vagy vélt tartalmak, amiket egy ilyesmikre fogékony harcos megérez – mivel nem vagyok született tehetség, így nekem rendkívül jól jött a segítség. Megmutatta, hogy miként tehetek kísérletet arra, hogy hozzáférjek a belső erőmhöz, hogy használhatom a testem és az elmém azonos pillanatban, miként figyelhetek befelé, és ezáltal miként lehetek harmóniában úgy, hogy közben uralom a külső történéseket.
Negyedikként Szabolcs vett minket a szárnyai alá. Tökéletesen összefogta a már eddig látottakat, viszont oly módon, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, ez mégiscsak a Harcos útja. Az egyensúly elvételének fontosságáról és módjairól tanított. A küzdelem felvállalásának lényegéről és a jelenlétről. Arról a felkészülésről, ami létkérdés lehet egy nem kívánt helyzetben. Örülök, hogy kétszer is kihívott, így elsőként tőle tapasztalhattam meg azt, hogy mire is gondol. Végtelenül hasznos volt.
Hála és köszönet mind a négy Mesternek, hogy ennyire gondosan és tisztelettel adták át a tudásuk. Ami még nagyon tetszett, hogy az éppen nem oktató ott volt köztünk végig, szívesen gyakorolt velünk, és ugyanolyan alázattal figyelte mestertársát, mint mi. Sok kérdésemre választ kaptam.”
Berencsi Attila (Bery Ari)