Korábbi írásunkban beszámoltunk arról, miért gyakorlunk a Keiko Akadémia aikidó és katori edzésein is csi kungot. Most azokat a fókuszpontokat szeretnénk megvilágítani, amelyre való figyelés nem csak a csi kung gyakorlásunkat teszi hatékonnyá, hanem összességében járul hozzá mozgásminőségünk javításához.
Beszéltünk arról, hogy a csi kung az egészség és a tudatos mozgás területén fejt ki pozitív hatást. A hatékonyságnövelés érdekében a mozdulatok gyakorlása közben három területre fókuszálunk: légzés, tartás és vizualizáció.
A tudatosságfejlesztésben az első lépés mindig a légzés figyelése. Meditációs gyakorlatok sokszor nem is mennek túl ezen, de persze nem is kell. Aki hosszan el tud időzni saját légzésének figyelésében, jelenlétet gyakorol, ami a meditáció (sőt, az élet 😊) elsődleges célja. Mozgás gyakorlása során is fontos segítség a légzésre való koncentráció, hiszen a figyelem természetesen zárja ki a fölösleges gondolatok megjelenését, vagy lehető teszi, hogy felismerjük időről időre létrejövő jelenlétüket. Vagyis a mozgás közbeni légzésre való koncentráció elcsendesíti az elmét, amelynek köszönhetően a test is harmonikusabban, természetesebben fog működni. Ezt a folyamatot segíti, hogy adott mozdulatokhoz adott légzésfázis társul, vagyis nem mindegy, hogy bizonyos mozdulatnál ki- vagy belégzünk.
Itt léphet be a gyakorlásba a tartásfigyelés. Tulajdonképpen nincs különbség, hogy tudatosságunk fejlesztésének érdekében a légzésre vagy a testtartásra (pl. Alexander-technika) figyelünk – bármelyik figyelésébe merülünk is el, tökéletes módszer lehet a gondolatok fent említett kezelésére. Azonban tény, hogy két dologra egyszerre nem tudjuk irányítani a figyelmünket, így csi kung közben a tartással való „foglalatosság” lehetővé teszi, hogy a helyes tartásról másképp „gondolkozzunk”, mint körzővel-vonalzóval kirajzolt keretezésről. Nyilván szükség van tartáskorrekcióra, ahogyan az edzések során, mozdulatról mozdulatra ez meg is történik, de a csi kung lassú, folyamatos mozgása és a légzésfigyelés mentén a kapcsolat testtartásunkkal nem kognitívvá, sokkal inkább érzékennyé válik. Még egyszer: légzésfigyelés közben a tartásunkra belülről, érzékenyen hangolódunk rá, megadva a lehetőséget, hogy a korrekció magától, egyfajta mozgás- és tartásharmónia által valósuljon meg.
A gyakorlás harmadik aspektusa a vizualizáció (egyébként szintén meditációs technika). A vizualizáció számunkra azt a tónust hivatott létrehozni, amely az erőlködésmentes mozgás (akár harci kapcsolódás) lényegi eleme. Példának okáért: ha a mindenki által ismert „tai csi” gyakorlat szerint elölre nyújtott karjainkat lefele fordított tenyerekkel csak fel-lemozgatjuk, a gyakorlat értelmetlen. Ám ha az adott mozgás közben elképzeljük, hogy pl. egy nagy gömböt nyomunk a víz alá, majd tudatosan engedjük azt onnan felemelkedni, magától létrejön az a tónus, ami a belső összerendezettségre támaszkodva erőlködéstől mentes, egyúttal belső erő- és stabilitásfejlesztő.
Ha összetetten hangzik mindaz, amit elmondtam, ne feledjük, hogy mindez lassú mozgás közben történik, amely feltétele annak, hogy figyelmünket trenírozzuk – bármely területre fókuszálunk is a fent említettek közül. A lassú mozgás elmélyítése teszi lehetővé, hogy az abból nyert hasznot a gyors, harci mozgásokba is beletegyük.