2024, számunkra legrangosabb katori eseménye zajlott le júliusban a Keiko szervezésében. Szugavara nagymester látogatott el hozzánk, aki utoljára a Covid-időszak előtt járt nálunk. Szenszei a pandémia lezajlása után újra felvette az országlátogatások fonalát, és idén került sor a budapesti, nemzetközi edzőtáborra. Az edzőtábor finn-magyar összefogásban valósult meg, a finn vezető Erkki és a magyar vezető Szabolcs voltak az esemény lebonyolításáért felelős oktatók. Az említett tanárok kiterjedt kapcsolatrendszerének köszönhetően a nemzetközi tábor tényleg nemzetek egész sorát felvonultatta: a finn és magyar harcosok mellett jöttek jó páran az USÁ-ból, Koreából, Bulgáriából is: összességében hét ország 60-65 gyakorlója koptatta a fakardokat. Maga a tábor három intenzív napból állt, amelyet rövid pihenőnapok kereteztek, amikor az elgyötört testek a magyar fürdőkultúra és kulinaritás adományaiból töltekeztek :).
A harci aktivitás első napján a Keikó aikidósai bepillantást nyerhettek Szenszei speciális aikidó rendszerébe. Szugavara mester aikidója nem csak azért különleges, mert ő még egyike azon idős mestereknek, akik Ószenszeitől tanulhattak, hanem mert rendszerét dinamikusan fejlesztve kidolgozott egy kaesi-vaza rendszert, amely a folyamatos változáson/változtatáson alapul. Nem könnyű feladat ezt elsőre megérteni, mert az ismert aikidó kaesi vazáitól ez sokkal összetettebb képet mutat – birkóztak is a feladattal Szabolcs aikidósai.
Sensei aikidójának másik karaktere, hogy beleintegrálta harcművészeti kutatásainak esszenciáját, így például az általa gyakorolt godzsu rjú karate ütés/védés technikáit, illetve a kínai harcművészeti megközelítést, kemény és lágy együttes használatát.
A szombat-vasárnap a katorié volt, négy háromórás edzés állt rendelkezésre az elmélyülésre, tanulásra, gyakorlásra. A gyakorlásokat színesítette a szenszei által spontán kihirdetett kjósi-bemutató, ahol a tanár-fokozatúak egy-egy katori egységet prezentáltak a közösség előtt.
A gyakorlást segítette, hogy összesen tíz+ kjósival lehetett gyakorolni. Szabolcs a gyakorlás elején kiemelte, hogy mindenki keresse egyfelől a haladók, másfelől a másik dódzsóbeliek „társaságát”. Ez többé-kevésbé sikerült, sokan használták ki a felsőbb fokozatúak kínálta lehetőséget, de voltak, akik nem éltek ezzel megfelelő mértékben. A katori nem verseny- és küzdősport. A kezdő önfejlesztésének legkomolyabb lehetősége, ha nálánál haladóbbal történő gyakorlás kereteit feszegetve igyekszik figyelmét minél jobban kiterjesztve önhibáit egyre szélesebb spektrumon észrevenni. A kezdőknek ilyenkor maguknak kell „elkapni” a haladókat és nem viszont. Ez összességében azt a belső erőt fejleszti az emberben, hogy képes a kihívással szembenézni a tanulás érdekében.
Nagyszerű tábor volt, köszönjük mindenki aktív szerepvállalását, hogy megvalósulhatott. A visszajelzések külföldről nagyon pozitívak voltak a csapatdinamikát illetően: a magyarok elszántsága, nyíltsága, tisztelettudása mélyen áthatja a gyakorlást, megteremtve a megfelelő közeget a tanulásra.
Törekedjetek szorgalmasan!
