(A 15. sz. derekán) Ienao kemény gyakorlásba kezdett a Baibokuszan Fudandzso nevű helyen. Nevét Csóiszai-ra változtatta, és 1000 napon és éjjelen át a Katori istenségéhez imádkozott, miközben megtisztulási rituálékat végzett és edzette testét. A legenda szerint végül megjelent neki a szentély istensége és isteni kijelentést tett: „Ezután neked kell lenned a kardvívók mesterének!”
Majd átadott neki egy tekercset (Mokuroku heiho no sinso). Csóiszai a kardvívó iskoláját ezután Tensin sóden katori sintó-rjú-nak nevezte el, utalva az isteni és igaz átadásra (tensin, ill. sóden).
A kevésbé misztikus változat szerint Csóiszai a tanítást egy sugendzsa-tól kaphatta meg. A sugendzsa – vagy más néven jamabusi – a sugendó gyakorlóját jelenti. A sugendó egy több vallási irányzatból egybegyúrt vallási hagyomány, mely sintó, ezoterikus buddhista, taoista elemek mellett népi hagyományokat is tartalmaz. A sugendzsák főleg hegyekbe elvonulva gyakorolták eszkétikus spirituális gyakorlataikat. A sugendó pontos tanai mára elvesztek, de annyi ismert, hogy spirituális és gyakorlati vonalon is magas szintű ismereteik voltak.
Bármelyik változat is igaz, az alapító olyan rendszert hagyott maga után, ami megfelelt a kor harci művészetekkel szemben támasztott követelményeinek. A katori egy ún. szógó budzsucu, azaz összefoglaló harci iskola, melynek tanításai szisztematikusak és nagyon széles területen adnak ismereteket kiterjedve a különböző fegyverekel és karddal történő gyakorláson túl a feng sui, a jin-jang elméletére, a gyógyításra, a mudrák ismeretére vagy az asztrológiára. Emellett nindzsucu elemeket, várépítészetet és stratégiát is tartalmaz. Akkoriban hasznos volt a harci legyező használata ugyanúgy, mint a páncélban úszás, lovaglás vagy épp a füsttel történő jelzés, ami szintén a tananyag részét képezte.
A részlet a JK Oktatóképzés A katori története 1-2. című jegyzetanyagából való.
Az írás index képén a Katori Dzsingú (szentély) látható. Forrás: wikipedia