Akkor most szamuráj vagy busi? A két kifejezés … két aspektusát venném külön:
1) Látható egy időbeli használati különbség, miszerint a busi szót előbb használták a harcosokra, a szamuráj pedig csak később jött.
2) Jelentéstartalmilag a szamuráj kifejezés több és nagyobb változáson esett át míg a szolgálni, szolgálatot teljesíteni jelentéséből eljutott a hűbéri rendszerbe tartozó harcosokra vonatkozó definícióig.
A busi harcos embert jelent. A szót (武士) két írásjegy alkotja. Az első a harc, a második a férfi (további jelentéseiben tudós, vazallus, kísérő) karaktere.
A busi kifejezés a korai időszakban a harcoló nemességből és a szolgáló hivatalnokok nem nemes rétegéből kikerülő csoportjára vonatkozott. Közülük is egyre inkább a harc művészetéhez (bugei武芸) értő, hivatásként harcoló, ill. a harcra készülő hivatalnokokat jelölte. Később a busi-kat jelölő réteg szélesedett, az arisztokráciával kapcsolatban álló szolgálók, valamint a vidéken, földművelést folytató un. dzsizamuráj (地侍) csoportja is beletartozott.
A szamuráj szó a 侍 írásjeggyel írandó. Eredeti jelentése a „szaburau” igében keresendő, aminek jelentése: v.milyen (nemes)úr körül szolgálni, szolgálatot teljesíteni. Az ige főnevesült változata volt a „szaburahi” szó, ami már az embert is jelölte.
A szaburahi az ókortól a középkorig a japán kormányzati hivatalnokok (官人) összefoglaló elnevezése volt. A császári palota arisztokratáinak ill. magas rangú hivatalnokainak szolgálatában álló emberekre használták.
Maga a „szamurai” kiejtésű szó a 16. században jelenik meg…
A részlet a JK Oktatóképzés Szamurájok és busik című jegyzetanyagából való.