#4 Busik és szamurájok (részlet)

Akkor most szamuráj vagy busi?  A két kifejezés … két aspektusát venném külön:

1) Látható egy időbeli használati különbség, miszerint a busi szót előbb használták a harcosokra, a szamuráj pedig csak később jött.

2) Jelentéstartalmilag a szamuráj kifejezés több és nagyobb változáson esett át míg a szolgálni, szolgálatot teljesíteni jelentéséből eljutott a hűbéri rendszerbe tartozó harcosokra vonatkozó definícióig.

A busi harcos embert jelent. A szót (武士) két írásjegy alkotja. Az első a harc, a második a férfi (további jelentéseiben tudós, vazallus, kísérő) karaktere.

A busi kifejezés a korai időszakban a harcoló nemességből és a szolgáló hivatalnokok nem nemes rétegéből kikerülő csoportjára vonatkozott. Közülük is egyre inkább a harc művészetéhez (bugei武芸) értő, hivatásként harcoló, ill. a harcra készülő hivatalnokokat jelölte. Később a busi-kat jelölő réteg szélesedett, az arisztokráciával kapcsolatban álló szolgálók, valamint a vidéken, földművelést folytató un. dzsizamuráj (地侍) csoportja is beletartozott.

A szamuráj szó a 侍 írásjeggyel írandó. Eredeti jelentése a „szaburau” igében keresendő, aminek jelentése: v.milyen (nemes)úr körül szolgálni, szolgálatot teljesíteni. Az ige főnevesült változata volt a „szaburahi” szó, ami már az embert is jelölte.

A szaburahi az ókortól a középkorig a japán kormányzati hivatalnokok (官人) összefoglaló elnevezése volt. A császári palota arisztokratáinak ill. magas rangú hivatalnokainak szolgálatában álló emberekre használták.

Maga a „szamurai” kiejtésű szó a 16. században jelenik meg…

A részlet a JK Oktatóképzés Szamurájok és busik című jegyzetanyagából való.